Hirdetés

Izolde Johannsen tolla nyomán történelmi hősök és mitikus lények kelnek életre.  Az írónőtől nem áll távol sem a fantasy, sem a romantika, sőt szívesen vegyíti a műfajokat. Kalandregény sorozata főhősének éppen egy vámpírt tett meg. Caspar szemén keresztül láthatjuk a különböző korokat, birodalmak épülését és bukását. Legújabb, idén szeptemberben megjelent történelmi dokumentum-regényében – melyet Michael T. Marble szerzőtársával közösen jegyez – pedig a második világháború kevésbé ismert eseményeit hozza közel az olvasókhoz, a helyszínt a szárazföld helyett felváltja a tenger. A birodalmi kalóz a német birodalmi haditengerészet, a Kriegsmarine egyik legismertebb páncélos hajójának, az Admiral Graf Spee-nek és ellátóhajójának, az Altmarknak a történetét meséli el. Mivel ez a regény sok érdekes kérdést felvet, a Kildara bloggere beszélgetett az írónővel a könyv keletkezéséről.

A John Cure írói álnéven alkotó magyar misztikus thriller szerző a könyveiben keltett hátborzongató hangulattal, az élethű szereplőkkel és lebilincselő történetvezetésével a kiadók és a kritikusok szerint korunk egyik legjobb horror szerzője. Vajon ki áll a hátborzongató históriák mögött, akit a holt lelkek, a gyilkos elme titkai foglalkoztatnak, s késztetnek betűvetésre? A személyes találkozás több mint meglepő, a tökéletes kontraszt. A sötét gondolatok helyett humor és kicsattanó életöröm jellemzi a magyar sztárszerzőt. John Cure-ral, avagy Győrffy-Kiss Józseffel beszélgettük legújabb könyve, a Hontalan Lelkek kapcsán, mely hetek óta ostromolja a sikerlistákat.

Nemrégiben Magyarországra látogatott Joby Warrick, a kétszeres Pulitzer-díjas újságíró, író. Második díját a hamarosan magyarul is megjelenő Fekete Lobogók – Az Iszlám Állam felemelkedése című könyvéért kapta. Az interjúban a kötet kulisszatitkain túl saját magáról és itt tartózkodásáról is beszélt az Omega Híreknek. 

Az egyetemi éveket nem számítva, 40 év egészségügyi szolgálat után nyugdíjba vonul a Csolnoky Ferenc Veszprém Megyei Kórház főigazgatója. Rácz Jenő a műtőasztal mellől került előbb kórházigazgatói székbe, majd az Egészségügyi Minisztérium élére. Ugyan azzal az elhivatottsággal gyógyította a beteg magyar egészségügyet, mint korábban a betegeit. 2006-ban lett az akkor épp válsághelyzetben lévő Veszprém Megyei Kórház főigazgatója. Első munkanapján még általános sztrájk volt az intézményben és önkormányzati biztos segítette a gazdálkodást. Most ez az ország egyik legmodernebb, legfelszereltebb kórháza, ahogy sokan mondják, a „bezzeg kórház”. A főigazgató szerint a csúcson kell abbahagyni, és különben is, most már valami egészen más is izgatja, nem csak az egészségügy…

Veszeli Lajos festőművész 36 éve él a Balaton partján, azonban ennyi idő elteltével is még mindig lenyűgözi minden, ami a tó körüli életet jelenti. A küzdelmes, olykor nehéz életút során megedződő művész munkáját augusztusban magas rangú állami kitüntetéssel ismerték el, ennek apropóján is beszélgettünk vele.

Milyen érzés lehet, fiatalon, szinte az érett felnőtt kor kezdetén egyik napról a másikra azzal szembesülni, meglehet, soha többé nem fogsz lábra állni: úszni, kerékpározni, táncolni, de talán járni sem? Milyen lehet a választás mindezek elvesztésének kockázata és a lassú biztos leépülés között? Elképzelni is nehéz a terhet, mind azt a megpróbáltatást, amiről ő mosolyogva beszél. Azt mondja, mindez kellett ahhoz, hogy megtalálja önmagát, és a saját útját kezdje járni. Olyan meggyőződés árad a tekintetéből, ami másokat is meggyőz arról: az ember bármire képes.

Enyhe Fintor, Veszprémi Utcazene Fesztivál, Expresszó Klubmozi és Kávézó, Patrióta Lokál, DC, Incognito kávézó, Tűztorony vendéglő, Sziget Fesztivál, VOLT Fesztivál, Balaton Sound - a felsoroltak (nem csak) fiatalok, hanem generációk kedvencei. A történet házibulinak indult, zajos siker lett - az újabb sikeres Utcazene Fesztivál után annak megálmodójával, Muraközy Péterrel beszélgettünk.

Több évtizede táncol, tanít, most éppen több száz gyermeket és fiatalt Veszprém megye saját néptáncaira. Vastag Richárd erre tette fel életét: megismerni, művelni és továbbadni népi kultúránkat. Néptáncosként, illetve néptáncoktatóként talán ő az egyetlen, aki ha csak teheti, saját, Veszprém megyei táncokat jár és erre tanítja a következő generációkat is. Több mint 8 éves kutatómunkájának eredménye térségünk gazdag néptánckultúrájának feltárása, amiért a közelmúltban a Népművészet Ifjú Mestere címmel tüntették ki. Azt mondja, ennek a munkának nincs kezdete és nincs vége, ő is mások munkáját folytatja és reméli, hogy tanítványai közül is lesznek majd, akik egyszer az ő munkáját viszik tovább: járják a falvakat házról házra, hogy összegyűjtsék mindazt, ami az idős emberek fejében és persze lábában megmaradt.

Folyamatosan munkában van, életkorát meghazudtoló komolysággal áll igazán komoly ügyek oldalára. Szívügye az eltűnt gyermekek keresése és megóvása, hiszi, hogy a családban minden megbeszélhető és megoldható. A legújabb kampányt záró videoklip bemutatója után portálunknál ezúttal Sinka Vivien, az Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítvány elnöke a hét embere.

Fáradhatatlanul kutatja szülővárosának múltját, értéket őriz, tudását adja tovább. Misszióként tekint a sérült emberek támogatására és hiszi: ha hangszeren játszik, csak több lesz az ember. Zenél, ír, kutat - a hét embere ezúttal Jákói Bernadett óvodapedagógus, helytörténeti kutató, aki az Omega Híreknek adott interjúban beszél Veszprémről, speciális igényekről és a Szűz Mária-szobor hazatéréséről is.